Kedves Olvasók!
Vörösmarty után szabadon: és annyi tépelődés közt, oly sok őrlődés után, megfogyva bár, de törve nem él tovább Stine a Blogger világán.
Na, akkor most még egyszer, értelmesen. Határozatlan időre szeretném szüneteltetni a Tükröm, tükröm részeinek publikálását. Ezt, ahogy látjátok, már egy ideje (nem hivatalosan) meg is tettem, de szeretném röviden elmondani, miért döntöttem most egy hivatalos szüneteltetés mellett.
Az egyik ok a munkámban, illetve a tanulmányaimban keresendő. Szeptember közepe óta nagyon felpörögtek körülöttem az események és már-már összecsaptak fejem felett a hullámok, így konkrétan nemhogy a Tükröm, tükröm írását, de sok egyéb szabadidős tevékenységet is minimalizálnom kellett, vagy fel kellett függesztenem. Bár novembertől átláthatóbb időszak elé nézek, tavaszig még előttem állnak nagyobb lélegzetvételű projektek, ezért nem akarok felelőtlen ígérgetésekbe kezdeni a visszatérést illetően.
A nyomósabb okot magában a történetben kell keresni. Remélem, nem számít akkora spoilernek, ha elárulom, Nina életét körülbelül 35-40 éves koráig tervezem leírni a Tükröm, tükröm keretein belül. Középiskolás élete és húszas éveinek elejét már meglehetősen részletesen kidolgoztam, de húszas éveinek második felében, nem beszélve a harmincasokról, még igencsak hiányokat vélek felfedezni, nem is annyira történeti szempontból, hanem bizonyos karakterek kidolgozásával kapcsolatban. Mindezzel párhuzamosan elképzelhető, hogy néhány kiegészítő tartalom is felbukkan a történetről, hogy jobban érthetőek legyenek a szereplők és a cselekmény.
Tervem az, hogy visszavonulva munkálkodom kicsit, amíg szakítani tudok a jelenlegi káros gyakorlattal: megírok egy fejezetet, kíváncsi vagyok a visszajelzésekre, ezért azonnal közzéteszem. Néhány fejezetet szeretnék előre megírni, hogy ha majd az új évben visszatérek, kiszámíthatóbban érkezzen majd Nektek a tartalom.
Ezzel együtt nem zárom ki, hogy személyes blogomra, a Masniországra hozni fogok majd december környékén egy-egy új bejegyzést. Nem eltűnni szeretnék, csak kicsit elbújni itt. Vegyük úgy, hogy Ninával leülök egy jó hosszú beszélgetésre a jövőjéről. Ez pedig, ahogy Stefan korábbi próbálkozásaiból láthattuk, nem megy mindig simán.
Köszönöm a megértéseteket. A mielőbbi viszontlátásig,
Stine Larsen